Politikai pályafutása tizenkét évet foglalt magában az Egyesült Államok Képviselőházában (2001–2013), ahol a konzervativizmus állandó hangja volt, valamint Indiana kormányzójaként (2013–2017) is szolgált. Ebben az időszakban az üzletbarát adópolitikát, adócsökkentéseket és életpárti intézkedéseket támogatta. Alelnökként aktívan közreműködött a republikánus program megerősítésében és a szövetségi válasz koordinálásában a COVID-19 világjárvány idején.
A politikai színtéren túl Mike Pence az emlékirat- és politikai irodalom szerzőjeként is bemutatkozott. 2022-ben jelentette meg „So Help Me God” című önéletrajzát, amely személyes vallomásokat ötvöz a fontos politikai események elemzésével. A könyv egyszerre mutatja be őt, mint hitében és családjában elkötelezett embert, valamint mint a Trump-adminisztráció belső tanúját. A mű józan és kiegyensúlyozott stílusban íródott, az amerikai politikai irodalom hagyományába illeszkedik, világosságáért és erkölcsi hangvételéért méltatták, bár óvatosságát a vitás helyzetekben bírálták.
Önéletrajza mellett Pence számos esszéről, cikkről és beszédről ismert, amelyekben a politikai retorikát irodalmi dimenzióval ötvözi. Stílusát a világosság, az egyszerű narratív szerkezet és a történelemre, kultúrára és vallásra tett állandó utalások jellemzik. Ez a megközelítés nemcsak a kortárs politikai vezetők közé emeli, hanem azon szerzők közé is, akik kulturális és szellemi örökséget kívánnak hátrahagyni.
Ma Mike Pence továbbra is aktív a közéletben konferenciák, kezdeményezések és írások révén, és egyszerre tekintik konzervatív vezetőnek, valamint olyan szerzőnek, aki nyomot hagy a kortárs politikai és emlékirat-irodalomban.